„A határon túl élők ügyét felkaroló Nemzetpolitikai Államtitkárság évek óta tartó külhoni mentorprogramjait kifejezetten jó, értelmes ötletnek tartom – már csak azért is, mert ritkán adódnak ilyen szép kezdeményezések, mint ez, amelyek engem is megfognak” – mondja a Kolozsváron felnőtt, Németországban diplomázott, több más cég mellett például a Deutsche Banknál is megfordult Teleki Gábor, aki egy témában született újságcikknek köszönhetően került a program résztvevői közé. „Ha jól emlékszem, a Krónikában olvastam az Erdélyi Mentorprogramról, amelybe először 2022-ben jelentkeztem, és mentorként már abban az évben részesévé is váltam a kezdeményezésnek” – idézi fel, hogyan csöppent a program második évadába. Azóta már számos mentorálttal dolgozott, így a tapasztalatai is igen sokrétűek az üzletembernek, aki egészen 2023-ig a Richter Gedeon romániai kereskedelmi képviseleteit irányította szülővárosából, Marosvásárhelyről.
A második és a 2023 végén zárult harmadik évadban szerzett benyomásairól szólva azt mondja, nagyon sokfélék a mentoráltnak jelentkező vállalkozók, a közösség abszolút nem homogén. Volt közöttük például olyan, aki konkrét, aprólékos üzleti kérdésekkel fordult hozzá, de akadt olyan is, akinek inkább általános iránymutatásra volt szüksége. Éppen ezért minden mentoráltnak jelentkező számára első helyen azt tanácsolja, próbálja meg minél pontosabban megfogalmazni, hogy mik a céljai, honnan hová szeretne eljutni, s ehhez milyen egzakt segítségre lenne szüksége, hiszen ezek ismeretében a leendő mentora is jobban tudja majd őt patronálni.
Egyúttal azt is javasolja a mentoráltaknak, legyenek nyitottak, fogékonyak, „eddzék meg a befogadóképességüket”, hogy minél több hasznos tanácsot, ötletet tudjanak magukévá tenni. „Emellett azt szoktam mondani a mentoráltjaimnak, hogy először gondolkodjanak is, és csak utána lépjenek, sokan ugyanis úgy vágnak bele az üzletbe, hogy nem mérlegelnek pro és kontra. Természetesen elengedhetetlen a jó ötlet és a fantázia, de muszáj a gazdasági aspektusokat is figyelembe venni” – ad útravalót a szakember.
„Szerencsére a mentoráltjaim közül többekkel is – ágazattól függetlenül – nagyon pozitív kapcsolatot tudtam kiépíteni” – meséli az elmúlt két évről, példaként említve azt a mentoráltját, aki azzal a kéréssel fordult hozzá, hogy kalkulálják ki közösen, megéri-e neki befektetni egy tekintélyesebb összeget igénylő termelőgép megvásárlásába, milyen költségekkel kell majd számolni a berendezés működtetése során. „Miután elvégeztük a szükséges számításokat, az említett vállalkozó már sokkal árnyaltabban, reálisabban látta a tervezett beruházás jövedelmezőségét. Azért is hoztam őt példaként, mert amiben leginkább segítségére lehetek a mentoráltjaimnak, azok például a pénzügyi kérdések, a szerződésekkel, hitelbiztosítással kapcsolatos tudnivalók” – fejti ki.
Pénzügyi tudatosságra és tájékozottságra van szükség
A szakember kiemeli: a pénzügyi tájékozottság és tudatosság, valamint a vállalkozások gyakorlati működtetésének a terén igen sok hiányosságot tapasztal a fiatal erdélyi vállalkozók részéről. Ezért nagyon fontosnak tartaná, ha például konkrét adózási, pénzügyi, számviteli ismereteket akár szervezett formában is oktatnának a résztvevőknek.
Az Erdélyi Mentorprogram jövőjéről szólva Teleki Gábor azt mondja, érdemes lenne az eddig felgyülemlett tapasztalatokhoz igazítani néhány strukturális kérdést, hogy még minőségibb szolgáltatásokat lehessen nyújtani. Kifejezetten jó ötletnek tartja például azt a felvetést, hogy valamelyest intézményesítsék a kezdeményezést, azaz szervezzék különböző csoportokba a mentorokat és a mentoráltakat – akár vállalkozási méret, árbevétel, létszám, akár az években mérhető szakmai tapasztalat alapján. Azt sem tartja elvetendőnek, hogy aki egy adott évadban már volt mentorált, az egy következőben ismét lehessen, hiszen könnyen előfordulhat, hogy még nem sikerült teljes egészében elvégezni a „házi feladatot”.
Az üzleti szempontok mellett pedig az szintén nagyon fontos – összegzi gondolatait –, hogy az Erdélyi Mentorprogram ne csak a gazdaság fejlődését szolgálja, hanem az erdélyi üzleti élet szereplői közötti kölcsönös szolidaritást is erősítse, az ugyanis elengedhetetlen a közös sikerhez.