Nem csak egy épület – ez olvasható a Harghita Business Center oldalán. Valóban több annál, hiszen egy inkubátorházról van szó. Miben nyújtanak segítséget a kezdő vállalkozóknak?
A Harghita Business Center 2017 végén nyitotta meg kapuit, ez Románia egyik legnagyobb vállalkozói inkubátorháza, jelenleg közel száz vállalkozóval állunk szerződéses viszonyban. Összesen 48 irodahelyiségünk van, amelyek közül az egyik egy coworking iroda, de kínálunk virtuális inkubációs szolgáltatásokat, illetve van székhelyszolgáltatásunk is. A Harghita Business Center 2018 óta telt házas, azóta – a várólista alapján – minden évben meghirdetünk egy vállalkozói iskolát, amely egy teljesen ingyenes, két hétvégés képzés. Ennek az elvégzésével lehet bekerülni hozzánk.
Inkubátorházként igyekszünk mindenben segíteni a vállalkozókat. Van jogi tanácsadónk, aki szerződéseket készít és néz át a „bentlakó” vállalkozásoknak teljesen ingyen. Foglalkoztatunk kommunikációs és marketing-tanácsadót, aki közösségi oldalt hoz létre vagy akár reklámszöveget ír, de van gazdasági tanácsadónk is. A vállalati tanácsadásaink mellett mentoringhálózatunk is van – belföldi és nemzetközi mentorokkal szoktunk dolgozni, méghozzá célirányosan. Ha egy vállalkozónak például termékfejlesztéssel kapcsolatos kérdése van, akkor egy termékfejlesztésben jártas mentorhoz tudjuk küldeni őt. Rengeteg olyan eseményt szervezünk, amelyeken csak a „bentlakó” vállalkozások vehetnek részt, van mentortáborunk, és különféle startupszafarikat is szoktunk szervezni – ilyenkor 40-50 vállalkozóval más-más városokba látogatunk, két-három nap alatt megismerve az ottani startup-ökoszisztémát. Nagyon sokat dolgozunk azon, hogy élő közösséget építsünk, az inkubátorházban ugyanis maximum 3+2 évet maradhatnak a vállalkozások, vagyis időről időre teljesen lecserélődik a csapat.
Van olyan szektor, ahonnan különösen sok kezdő vállalkozó veszi igénybe a Harghita Business Center szolgáltatásait?
A vállalkozóink 40 százaléka az IT-szektorban tevékenykedik, vannak köztük szoftverfejlesztők, online marketinggel, sőt augmented realityvel és 3D nyomtatással foglalkozó cégek is. Minden harmadik „bentlakó” mérnöki, építészeti tevékenységet végez, vannak nálunk statikusok, tervezőcsapatok, sőt egy olyan cég is csatlakozott hozzánk, amely geofúrásokat végez. A fennmaradó 30 százalék nagyon vegyes. Vannak, akik tanácsadással, pályázatírással vagy éppen projektmenedzsmenttel foglalkoznak, mások futárszolgálatok vagy éppen egy food truck üzemeltetésének adminisztrációs feladatait végzik az inkubátorházban. Zömmel egy-két fős vállalkozásokról beszélünk, amelyek persze az évek során fejlődnek, ezt pedig bevételben, profitban is érzik, és a munkatársaik száma is nő. Meggyőződésem, hogy a Harghita Business Center egyik legnagyobb hozzáadott értéke, hogy mivel ezek a vállalkozások egy épületben vannak, közösen el tudnak vállalni olyan nagyobb projekteket, munkákat, amiket egyedül nem tudnának elvégezni.
Említette a Harghita Business Center vállalkozói iskoláját, amelyet minden csatlakozó vállalkozónak el kell végeznie. Mit mutatnak a tapasztalataik, a kezdő vállalkozók milyen területen küzdenek leginkább problémákkal, esetleg tudáshiánnyal?
Három igazán nagy problémával küzdenek – ebben nincsenek nagy különbségek, mindegy, hogy Székelyföldön, Románia vagy Európa más részein élnek a kezdő vállalkozók. A legnagyobb probléma a tőkehiány. Nagyon kevés kezdő vállalkozó rendelkezik hat hónapnyi félretett tőkével. A koronavírus-járvány előtt erre mindenki nagyvonalúan legyintett, mondván, hogy megvan a célcsoportom, megvan a piac, úgyis jönni fog a pénz. Igen ám, de amikor a pandémia beütött, akkor rengeteg ágazatban leállt az élet, és teljesen ellehetetlenültek a vállalkozók. Akinek nem volt hat hónapnyi félretett pénze, annak fel kellett függesztenie a vállalkozását, és máshol kellett munkát vállalnia. Mi mindenképpen azt javasoljuk, hogy csak az vágjon bele vállalkozásba, és akkor tekintsen magára főállású vállalkozóként, ha hathónapnyi félretett tőkével rendelkezik.
A második probléma, hogy sok vállalkozó nem foglalkozik eleget a terméke vagy szolgáltatása validációjával, ehelyett gyorsan piacra dobja, és azzal szembesül, hogy nincs elég vásárló, nem úgy jönnek a bevételek, nem úgy alakul a profit, ahogy ő az üzleti tervben leírta. Azt szoktuk tanácsolni, és ezt tanítjuk a képzéseinken is, hogy mindenkinek tudnia kell, kinek akarja értékesíteni a terméket vagy szolgáltatást, és mielőtt a nagyközönség elé lép, meg kell győződnie arról, hogy a terméke vagy szolgáltatása minőségi és piacképes.
Amikor egy vállalkozás elindul, annak egy hátországot kell létrehozni, ami általában barátokból, ismerősökből áll. Olyan emberekből, akik megbíznak bennünk, és tudják, hogy a termékünk vagy szolgáltatásunk jó. Amíg a nagyközönség nem ismeri meg a vállalkozásunkat, addig elengedhetetlen ennek a hátországnak a megléte és támogatása, hiszen az elején ők fogják adni a bevételt. A legtöbben azonban beleugranak a vállalkozásba anélkül, hogy ez a hátország teljes lenne, és eszméletlen mennyiségű pénzt kezdenek ölni a marketingbe. Közösségi oldalakon égetik el a pénzt zsákszámra úgy, hogy – rossz esetben – a termék vagy a szolgáltatás nincs is validálva, így nem találja meg egymást a vásárló és az eladó.
Az inkubátorház bemutatkozásából egyértelműen kiderül, hogy a kezdő vállalkozók támogatása mellett a közösségépítés is fontos céljuk. Mennyire tudnak hozzájárulni a székelyudvarhelyi vállalkozói közösség erősítéséhez?
Az inkubátorházban a vállalkozók évekig közösségben dolgoznak, és ennek a hatása megmarad: tenni akarnak a közösségért, hiszen ezt szívták magukba a nálunk töltött 3-5 év alatt. Emiatt általában a különféle vállalkozói, érdekvédelmi szervezetekben is aktív szerepet vállalnak, sokat tesznek azért, hogy a székelyudvarhelyi gazdasági élet továbbra is eredményes maradjon.
A programnaptárjukból kiderül, hogy számos rendezvényt külsős érdeklődők előtt megnyitnak. Milyen programjaik vonzzák a legtöbb vállalkozót?
Évente 50-100 – más-más témájú, hosszúságú – rendezvényt szervezünk, amelyeknek egy közös pontjuk van: a célcsoport minden esetben vállalkozókból, vezetőkből áll. Évente kétszer „business reggelit” szervezünk, de vannak „business and wine” programjaink is, a nőnaphoz kapcsolódva pedig minden évben külön rendezvénysorozatot szentelünk a női vállalkozóknak, női vezetőknek, és természetesen ott vannak a műhelytáborok is.
A legnépszerűbbek azok a témák, amelyek mindenki számára aktuálisak, minden vállalkozó életében jelen vannak. Ilyen például a konfliktuskezelés, az időmenedzsment, az árazás, ezek nagyon népszerű témák. Ezek mellett igyekszünk olyan műhelytáborokat is szervezni, amelyek egy szűkebb rétegnek szólnak – volt például olyan angol nyelvű műhelytáborunk, amely a nemzetközi terjeszkedésre fókuszált, de kreatív írással, tartalomgyártással, sőt fenntarthatósággal is foglalkoztunk már. Van egy nagyon jól működő vezetőképzésünk az egészségügyben dolgozóknak, de nagyon népszerű volt a 16-24 év közötti nőknek szóló vezetőképzésünk is. Sokat foglalkozunk középiskolásokkal: a Future Makers nevű programunk a 11. évfolyamosok vállalkozói készségeit fejleszti, hangsúlyosan az önismeretre alapozva.
Szakács-Paál István
A székelyudvarhelyi Harghita Business Center vállalkozói inkubátorház menedzsere Kolozsváron végzett közgazdászként, majd mesterdiplomát szerzett vállalati pénzügyek szakon. Kolozsváron kezdett karriert építeni vállalkozóként, ám tíz év után úgy határozott: hazaköltözik. „Tősgyökeres székelyudvarhelyi vagyok, hazahúzott a szívem” – mondja döntéséről. Akkor olvasott először arról, hogy Székelyudvarhelyen inkubátorházat hoznak létre, amelynek sikeresen pályázta meg a menedzseri pozícióját. Az elmúlt öt évben több mint 150 vállalkozóval dolgozott együtt, csapatával 250-nél is több eseményt szerveztek fiatal vállalkozóknak és a vállalkozásindítás iránt érdeklődő fiataloknak. A Romániai Magyar Közgazdász Társaság székelyudvarhelyi szervezetének alelnöke, a népszerű TEDxUdvarhely konferencia kurátora, de számos helyi szervezet munkájában is részt vesz.