A Prosperitati Alapítvány 2016-ban kezdte meg munkáját. Milyen feladatot lát el az alapítvány Vajdaságban?
A feladatunk a Vajdasági Magyar Szövetség által kidolgozott és Magyarország Kormánya által támogatott Vajdasági Gazdaságfejlesztési Program megvalósítása. A stratégia kidolgozása még 2012-ben indult el ötven-hatvan szakember bevonásával, azt láttuk ugyanis, hogy az anyanyelvi oktatáshoz, művelődéshez, identitásunk megőrzéséhez rengeteg minden rendelkezésre áll, de ahhoz, hogy egy család a szülőföldön maradjon, a megélhetést is biztosítani kell. Ezzel a stratégiai anyaggal kereste meg Pásztor István elnök úr a magyarországi kormányt, amely azt 2015 novemberében el is fogadta. Intenzív munka kezdődött: három hónap alatt felépítettünk egy olyan hálózatot, amely képes volt a pályázatok befogadására, feldolgozására és elbírálására. Emellett több mint tízezer vajdasági emberrel találkoztunk és hallgattuk meg a problémáikat.
Milyen eredmények születtek?
Az elmúlt nyolc évben 16 ezer pályázati beadványt dolgoztunk fel, ebből több mint 14 ezer kapott jóváhagyást. Mintegy 500 millió eurónyi beruházás valósult meg, amiből 250 millió eurónyi magyarországi költségvetési támogatás, a többi itt élő vállalkozók, mezőgazdasági termelők saját forrása, illetve banki hitele.
Az volt a célunk a legelején, hogy jussunk el minél több emberhez, hiszen a szülőföldön boldogulás segítése az alapvető cél. Ezért a mikro- és kisvállalkozások támogatása volt az elsődleges eszköz: az első-második pályázati körben körülbelül 5000 pályázat érkezett. Ezt követően nyitottunk a nagyobb gazdasági szereplők felé, hiszen a gazdasági szerkezetet csak úgy lehet megerősíteni, ha a nagy szereplők is csatlakoznak. Integrációs rendszert építettünk ki, együttműködéseket a nagyobb és a kisebb vállalkozások, termelők között.
Ma már közel 2800 vajdasági magyar vállalkozás a rendszerünk része, emellett közel 6000 termelő. 5500 hektárnyi föld megvásárlásának támogatásában vettünk részt, 700 új vállalkozást tudtunk indítani, és 1100 falusi ház megvásárlását támogattuk. Ezek a házak gazdálkodásra vagy gazdasági tevékenység végzésére alkalmasak, de nem titkoljuk: cél az is, hogy megállítsuk a települések elnéptelenedését. 2015 óta sikerült megmenteni legalább két-három kisebb, valamint egy nagyobb vajdasági települést.
Vagyis a gazdaságfejlesztési programnak nem csak gazdasági hatásai vannak. Milyen nemzetpolitikai célokat tűztek ki?
Nem gondoljuk azt, hogy alapítványként globális trendeket meg tudunk változtatni, de azt vállaltuk, hogy minden vajdasági családnak kapaszkodót kínálunk – akár a szülőföldön maradás és a külföldre költözés között vacillálnak, akár külföldön élnek, és a hazatérésen gondolkodnak. Nagyjából 50 ezer emberhez jutott el a program. A pályázóink 100 százaléka, a pályázók családtagjainak 98 százaléka, munkavállalóiknak 95 százaléka Vajdaságban képzeli el a jövőjét. A programban részt vevő vállalkozók és gazdálkodók mintegy 12 500 munkavállalónak adnak biztos megélhetést, a program pedig majdnem 4000 új munkahely létrehozását támogatta.
Elsősorban milyen szektorokban vannak jelen a vajdasági magyar vállalkozók?
Alapvetően a mezőgazdaságban és a fémiparban. Kétmillió hektár termőföldről beszélünk, gabona-, zöldség- és gyümölcsfeldolgozók is jelen vannak, de nagyobb sertésfarmok is működnek Vajdaságban. Büszkék vagyunk arra, hogy összefogtuk és fejlődési pályára állítottuk a méztermelőket, sőt egy mézüzemet is sikerült létrehozni, amely felvásárolja és piacra tudja juttatni a vajdasági mézet. A fémiparnak is több évtizedes hagyománya van Vajdaságban, elég az adai öntödére gondolni. A mezőgazdasági eszközökre is ráépült egy ágazat, de a térségben autóipari beszállítók is vannak.
Ide kapcsolódik a textilipar is, amely 15-20 éve nagyon hangsúlyos volt, ma pedig már egy vajdasági magyar divatmárka is van a szerbiai és a nemzetközi piacon. Egyre több a vajdasági szakember az IT-szektorban is: három vállalkozás létrehozott egy „digitális méhkast”, egy IT-inkubátort, amely ma már több mint száz fiatal szakembert alkalmaz, emellett van még számos vállalkozás és természetesen rengeteg freelancer.
Van olyan – a programnak köszönhetően új lendületet kapott – vállalkozás, amelynek a fejlődésére, történetére különösen büszke?
Több olyan vállalkozás van a programunkban, amely a saját területén már dobogós Európában. Ilyen Szerbia legjelentősebb takarmánygyára, Közép-Kelet-Európa egyik legmodernebb bútorgyára, Európa egyik legnagyobb bicikligyártója. Megmentettük a Palics 1896 márkát, amely egy nagyon nagy presztízsű pincegazdaság volt az ex-Jugoszláv érában, kitűnő termék, piacvezető szereplő. A privatizáció követően a lejtmenetben majdnem eltűnt, de a gazdaságfejlesztési programban megmenekült. Ma már a világ egyik legjobb pálinkáját gyártja, az International Wine & Spirit Competition szakmai zsűrije például arany minősítést adott a Palics 1896 szőlőpárlatnak. Idén megkapták az év legjobb párlatkészítője címet is, ami fantasztikus eredmény.
Büszkék vagyunk arra is, hogy száz év után sikerült elindítani a humángyógyszer-gyártást Szabadkán, és Vajdaság turisztikai értékéhez is számos fejlesztés hozzájárult: három hotel felépült, a negyedik építése pedig még folyamatban van. A rendszerünkben jelen vannak olyan jelentős magyarországi beruházók is, mint például a Masterplast, amely a program elején 150-200 munkavállalónak biztosított megélhetést, ma pedig már 900-1000-nek: Szabadkán létesítettek gyártóközpontot, innen látják el az EU piacát.
Milyen más eszközökkel segítették, segítik a vajdasági magyar vállalkozókat?
Már 2019-ben elkezdtünk egy online gazdaképzést, amely arra készítette fel a kistermelőket, hogy mind mennyiségben, mind minőségben ki tudják szolgálni a mezőgazdasági feldolgozóipar szofisztikált igényeit. A vállalkozói generációváltás problémájával is foglalkoztunk, a kezdő vállalkozókat pedig egy online képzéssel is segítettük. A gazdaságfejlesztési program mellett – amelyet a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogat – Vajdaságból indult el a másik sikertörténet, a Nemzetpolitikai Államtitkársággal közösen megvalósított mentorprogram is.
A mentorprogram számos kezdő vállalkozónak adott segítséget az elmúlt években. Hány mentoruk és mentoráltjuk volt az elmúlt három évadban?
Az alapgondolat az volt, hogy a kezdő vállalkozók elkerülhetik a csapdákat, zökkenőmentesebb lehet a vállalkozásuk fejlesztése, ha sikeres nagyvállalkozók mentorálják őket. A Vajdasági Mentorprogram eddigi három évadában 30 mentor és nagyjából 150-200 mentorált vett részt, egy nagyon erős vállalkozói közösséget sikerült így létrehozni. Ez a Vajdasági Magyar Vállalkozók Egyesületében csúcsosodik ki, amelynek tagsága folyamatosan bővül. Itt jelen vannak a legnagyobb vállalkozók és a kezdők is, akik megismerhetik egymást. Úgy gondolom, sikerült összekötni a helyi gazdaság szereplőit. És persze kapcsolódunk a Kárpát-medence más vállalkozói közösségeihez is, egy nagy családot alkotva.
A Vajdasági Mentorprogram harmadik évadánál tart. Van olyan mentor vagy mentorált, akinek a története különösen emlékezetes?
Nehéz egy-egy mentort vagy mentoráltat kiemelni, de Ozsvár Tihamért mindenképpen megemlíteném, aki kulcsmentorként összefogta a többi mentort, és nagyon sok időt szánt a közösség építésére. De említhetném Dupák Evelint is, aki az egészséges életmód, a táplálkozás és a tanácsadás területén indított vállalkozást. A vállalkozás fejlesztésében fontos szerepe volt annak, hogy Tamás Zoltán, a Goodwill Pharma tulajdonosa volt a mentora. Ezek a történetek nagyon jó példák arra, hogy milyen jó együttműködések, csapatok alakultak ki. A szélrózsa minden irányából érkeztek mentoráltak, akik a saját útjukat keresték.
Ehhez jó lecke, ha a mentorok saját kudarcaikról is mesélnek a kezdő vállalkozóknak.
Igen, és szívesen meséltek is. Közhelyesnek tűnhet, de igazából a sikeres vállalkozók azok, akik eggyel többször álltak fel, mint ahányszor elbuktak. Azt gondolom, hogy a legértékesebb lecke, amit a mentoráltjaink hallottak, egyben a legegyszerűbb is: mindenki hibázik, veszít pénzt, kapcsolatot, szerződést, de ez nem tragédia. Akkor van baj, ha mindez eltérít minket az utunkról.