„Mindig is szerettem olyan dolgokba belevágni, amikbe mások nem mertek” – jellemzi magát a mentorprogramban tavaly debütáló Gyergyai Botond, akinek életútját megismerve egyáltalán nem tűnik túlzónak ez az állítás. Az üzletember egyetemi tanulmányai befejezését követően ismert vállalkozásoknál dolgozott, majd szabadúszóként kezdett dolgozni, többek között egy erdélyi történelmi család leszármazottjait, a jogos örökösöket segítette a második világháború után államosított ingatlanok visszaigényléséhez szükséges hivatali ügyek intézésében. Gyorsan bebizonyította: jól boldogul ezen a speciális területen is, így felépített és öt évig működtetett egy kifejezetten államosított ingatlanok visszaigénylésére és értékesítésére szakosodott vállalkozást.
A cég sikeres volt, ám az akkor már 11 éve Kolozsváron élő üzletember visszavágyott szülővárosába, Kézdivásárhelyre. Az ingatlanpiactól ugyan hazaköltözése után sem távolodott el, ám egy üzleti partnerrel közösen – akivel azóta is tart az együttműködése – a mezőgazdaságban is szerencsét próbált, négy évig vezetett egy 1200 hektáros Maros megyei farmot.
Ekkor már egyértelművé vált, hogy jó érzékkel lát neki problémákkal küzdő vállalkozások újraélesztéséhez, restrukturálásához. „Különböző projektekbe vágtunk bele más-más szektorokban, például a hús- és a szállodaiparban is. Volt, ami sikeres volt, volt, ami nem, de ezekből mind tanultunk” – mondja.
Az igazi fordulat azonban 2021-ben jött, amikor módjuk nyílt a Secuiana csoport többségi részvénycsomagjának a megvásárlására. Élve a kínálkozó lehetőséggel, a befektetőt támogatva, megvették az értékpapír-portfóliót, és úgy döntöttek, megpróbálnak új életet lehelni a Romániában már évek óta temetett ruhaiparba. „Az elmúlt három évben újragondoltuk a vállalat brandjét, összevontunk két gyárat, optimalizáltuk a működést, most pedig azon dolgozunk, hogy országos szinten megerősítsük a márkát, és igyekszünk kitörni az európai piacra is” – ad helyzetképet.
A több mint fél évszázados vállalat
Mint mondja, korábban „magányos farkasként” dolgozott, a ruhaipari vállalatnál azonban ez megváltozott: olyanokkal kellett körbevennie magát, akik valódi szakértői ennek az ágazatnak. A „fejvadászat” sikeres volt, így a szakmához jól értő, ezen keresztül pedig a vállalat stabilizációjához hozzájáruló munkatársakat tudott felvenni a csapatába.
A Secuiana 1968-ban jött létre román állami cégként. Az 1990-es évek elején az elsők között privatizálták az alkalmazottak a vállalatot, amely gyors fejlődésnek indult, az ezredforduló környékén 5-6 ezer embernek adott munkát, évi több százezer terméket gyártott, és 2004-ben már 40 férfi ruházati üzlete volt az országban. Később azonban „elfogyott a lendület”, így amikor átvették a vállalatot, új alapokra kellett építkezni.
Úgy tűnik, sikerült: ma már stabil a munkaerő, a fluktuáció rendkívül alacsony, a márka pedig népszerű. Jelenleg 700 munkatársuk dolgozik húsz üzletükben és a két gyártóegységben, amelyek közül az egyik Kézdivásárhelyen van, a másik egy, a városhoz közeli településen. „Románia egyik nagy múltú vállalata a miénk, így fontos célunk a vásárlók által megismert minőség megőrzése. Igyekszünk minél jobban megszólítani a fiatalokat, mert eddig jórészt inkább a negyven év fölöttieknek készültek a Secuiana-termékek. Emellett nagy újdonság, hogy a napokban piacra került első női kollekcióink is. Szóval próbáljuk minél jobban lefedni a piacot úgy, hogy közben a minőségből nem engedünk. Egy jottányit sem” – vázolja a jelenlegi helyzetet a cégvezető, aki csapatával gőzerővel dolgozik az európai piacon való megjelenésen is. Sikerként könyveli el, hogy egyre több fiatal keresi a Secuiana által készített ruhadarabokat, de – mint mondja – „az igazán nagy áttörésre” még várnak.
Mentorként segíteni
Gyergyai Botond igyekszik támogatni szülővárosát és az ott élőket – nagy hangsúlyt fektet például az erdélyi gyerekek sportolási lehetőségeinek gazdagítására. „Úgy látom, a sportoló gyerekek könnyebben veszik a kihívásokat, jobban kezelik a felmerülő problémákat, egyszerűen ellenállóbbak. A sportágak közül Kézdivásárhelyen most kiemelkedik a jégkorong, ami különösen közel áll a szívemhez, ezért igyekszem támogatni” – mondja.
Az üzletember az Erdélyi Mentorprogramhoz is csatlakozott – úgy fogalmaz, a program felért számára egy önismereti tréninggel, hiszen felismerte hiányosságait, azokat a területeket, amelyekben fejlődnie kell. „Korábban is mentorkodtam, például diákoknak tartottam pályaorientációs előadásokat, életút-beszélgetéseket. Nagyon szeretek fiatalokkal szót váltani arról, mennyire rögös valójában a vállalkozóvá válás útja, milyen kihívásokkal kell szembenézni, mire érdemes figyelni. Ezt azért is tartom fontosnak, mert a médiából sokszor az csapódik le a fiatalabb korosztály számára, hogy ha valaki vállalkozó lesz, az egy csettintésre meggazdagodik. Ezt a képet azért árnyalni szoktam” – mondja.
Az Erdélyi Mentorprogram harmadik évadában két mentoráltja volt, mindketten kezdő vállalkozók, akiknek leginkább megerősítésre volt szükségünk, mert nem vagy csak félve vágtak bele új dolgokba. „Azt tartottam elsődleges feladatomnak, hogy ösztönözzem őket, hogy meggyőzzem őket arról: jó, amit csinálnak, jó úton haladnak. Erősíteni kellett az önbizalmukat” – meséli Gyergyai Botond, aki a negyedik évadban ismét résztvevője lesz a programnak. Útravalóként azt tanácsolja a fiatal vállalkozóknak, hogy merjenek álmodni, kockázatot vállalni, és ha bele is szaladnak egy-egy pofonba, akkor is legyenek képesek továbblépni.