„A honvédelmen kívül talán nincs olyan ágazat, amellyel ne foglalkoztunk volna, azt vizsgálva, hogy egy-egy döntésnek, fejlesztésnek várhatóan milyen társadalmi, gazdasági következményei, hatásai lehetnek” – mondja Dr. Csite András közgazdász és szociológus, az idén 15 éves Hétfa Kutatóintézet és Elemző Központ alapítója és ügyvezető igazgatója. A 25 belsős munkatársból és 15 állandó szakértőből, jellemzően szociológusokból és közgazdászokból álló tudományos műhely alapítóinak célja az volt, hogy a kutatási eredményeket olyan használható tudássá alakítsák, amely segíti a Kárpát-medence és Európa döntéshozóit, többek között kormányzati szereplőket, önkormányzatokat, vállalkozásokat. Munkájukkal támogatták például Veszprém Európa Kulturális Fővárosa pályázatának kidolgozását, de közreműködtek a területi közigazgatás reformjában is, amelynek eredményeképpen létrejött az új járásrendszer. Fontos részét képezik a munkájuknak a nemzetközi pályázatok és együttműködések, de az elmúlt tíz évben rendszeresen vizsgálták a külhoni magyarság helyzetét, a Kárpát-medence régióinak gazdaságát, társadalmát is.
A Hétfa kutatásaival a Kárpát-medencei Vállalkozók Közösségét is segíti. „Itt egy közösségépítő munka zajlik, ami – ha a közgazdaság irányából akarom megragadni – valójában a bizalomerősítésről szól. A kelet-közép-európai gazdaságoknak ugyanis van egy sajátos személyes, informális jellegű működése: ahhoz, hogy a másikban megbízzak, együtt akarjak működni vele, ahhoz ismernem kell őt. Olyan tudással kell rendelkeznem róla, ami nem formális, hanem személyközi csatornákon, úgynevezett erős és gyenge kapcsolatokon keresztül érkezik. Így működik ez Magyarországon és a külhoni térségekben egyaránt” – magyarázza.
A Hétfa ügyvezetője szerint jól érzékelhető: a kelet- és közép-európai vállalkozók a formális együttműködésekben, intézményekben sokkal kevésbé bíznak, mint a nyugat-európaiak, ezért nem egyszerű a KMVK feladata sem. „Ezért abban is próbálunk segíteni, hogy a közösség ne váljon túl formálissá, ugyanakkor a résztvevők továbbra is biztosak lehessenek abban, hogy érdemes elmenniük a különböző programokra, mert ott olyan gazdasági szereplőkkel találkozhatnak, akikkel később együtt is működhetnek” – mondja.
A Hétfa emellett kérdőíves vizsgálatokkal, esettanulmányokkal, fókuszcsoportos vizsgálatokkal tárja fel, milyen kihívásokkal küzdenek a külhoni vállalkozások, mit gondolnak a másikkal való együttműködésről, a gazdaság helyzetéről, a fejlődési lehetőségekről. Ezzel nemcsak beszédtémát teremtenek a vállalkozók között, de a tudományos kutatások eszközével hozzájárulnak a közösségépítéshez is.
Iskola, egyház, civil szervezetek, vállalkozások
A szakember szerint arról sem szabad elfeledkezni, mennyire fontos szerepet töltenek be a vállalkozók a külhoni magyar közösségek életében. „A nemzetpolitika a 2010-es évek előtt kevés figyelmet fordított erre, pedig nemcsak az iskola, nemcsak az egyház vagy a civil szféra, hanem a vállalkozások is fontos szerepet játszanak a magyar közösségek megmaradásában. A külhoni, magyar tulajdonban lévő és magyarok által vezetett vállalkozásokban 70-80 százalékban ugyanis magyar emberek dolgoznak” – emeli ki Dr. Csite András.
Hozzáteszi: a külhoni magyar vállalkozókat problémáik hasonlósága is összeköti. „Mindenhol munkaerőhiány van, ezzel küzdenek a magyarországi, az erdélyi, a vajdasági és a felvidéki vállalkozók is, hiszen a demográfiai gondok és a nyugati munkaerőpiac elszívó hatása is jelentkezik. Ez azt jelenti, hogy van téma a közös gondolkodáshoz: mit lehet tenni abban a helyzetben, amikor egész egyszerűen nincs elegendő felkészült munkaerő? Továbbá hogyan érdemes átalakítani az oktatást, a szakképzést, a felnőttképzési rendszert azért, hogy a munkaerőhiány enyhülhessen?” – sorolja a kérdéseket.
A kutatási eredmények azt mutatják, míg a munkaerőhiány „közös jellemző”, az üzleti várakozások különbözőek a külhoni térségekben, a romániai és a szerbiai üzleti környezet például kifejezetten ígéretesnek tűnik. Dr. Csite András úgy véli, ez lehetőséget jelent a külhoni magyar vállalkozók számára is. Van ugyanis egy vállalkozói hüvelykujjszabály: minél több lábon kell állni. „Ezért jó stratégia lehet az, ha egy cégtulajdonosnak nem csupán egy külhoni térségben vannak üzleti érdekeltségei. Ha az egyik évben az egyik térségben teljesít jobban, a következő év a másiknak kedvez, akkor is stabil eredményeket lehet felmutatni” – magyarázza.