Hogyan alakult a szakmai pályája az elmúlt években, milyen életút vezetett a Prosperitati Alapítvány ügyvezetői posztjáig?
Vajdaság szívéből, a többségében magyarok lakta Bácsfeketehegyről származom. A diplomaszerzést követően néhány lelkes fiatallal együtt megalapítottunk egy környezet- és közösségfejlesztő, közösségépítő csapatot, amellyel nagyon sokat tudtunk tenni a szülőfalunkért. Később a helyi ipari parkban helyezkedtem el projektmenedzserként, majd a kishegyesi önkormányzatnál pályázatíróként és tanácsnokként dolgoztam. Szabadkára költözve részt vettem a Magyar Nemzeti Tanács és a városi önkormányzat munkájában. 2016-tól – az alapítástól kezdve – a Prosperitati Alapítvány munkatársa vagyok, kezdetben területi irodás szakmunkatársként, majd stratégiai osztályvezetőként, idén április óta pedig ügyvezetőként.
A Prosperitati Alapítvány hangsúlyos szerepet tölt be a vajdasági közéletben. Melyek a legfontosabb feladatai a szervezetnek?
A Vajdasági Magyar Szövetség által megálmodott Prosperitati Alapítvány fő célja a vajdasági magyar közösség gazdaság- és területfejlesztési céljainak a megvalósítása. Munkánkkal ahhoz szeretnénk hozzájárulni, hogy a vajdaságiak a szülőföldjükön boldogulhassanak. Nyolcéves történetünk alatt tucatnyi sikeres pályázatot vezényeltünk le, 2024 nyarán már az ötvennyolcadik kiírás zajlik. Az elmúlt években beérkezett több mint 16 ezer pályázatból 14 ezret tudtunk nyertesnek nyilvánítani, amit nagyon jó aránynak tartok. Emellett – a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkársággal közösen – lebonyolítói vagyunk a Vajdasági Mentorprogramnak, továbbá a Vajdasági Magyar Vállalkozók Egyesületével létrehoztuk a vajdasági magyar vállalkozók adatbázisát, amellyel igyekszünk összefogni a helyi szakembereket, cégeket. Életet leheltünk a turizmusfejlesztésre fókuszáló Hello Vajdaság platformba is. Szóval bőven van munkánk.
Ebből a felsorolásból is látszik, milyen széles a portfóliója az alapítványnak. Ügyvezetőként milyen tervekkel vág neki a munkának?
Az első és legfontosabb célom, hogy biztosítsam minden programunk folytonosságát. A fókusz továbbra is az itt élőkkel való kommunikáción van, annak érdekében, hogy munkánkkal a vajdasági magyarok igényeihez tudjunk igazodni – legyen szó akár vállalkozókról, mezőgazdasággal foglalkozókról vagy a fiatal generációkról. Utóbbiakat célozta meg például a falusi házvásárlási projektünk, amellyel mintegy 1260 ház megvásárlását támogatta az alapítvány nyolc év alatt, ezzel is segítve a fiatalok szülőföldön maradását, illetve a szülőföldjükre való visszatérésüket. Persze tudjuk, nem elég itt tartani őket, a megélhetéshez munkát is kell adni nekik. Itt jön a képbe a gazdaságfejlesztés szerepe.
Milyen eredményeket ért el az elmúlt években a Prosperitati Alapítvány által gondozott Vajdasági Gazdaságfejlesztési Program?
A statisztika nagyon impozáns, a működésünk sikerességét támasztja alá: ahogy említettem, az általunk kezelt 16 ezer pályázatból 14 ezer nyertes volt, a megvalósult beruházások összértéke nagyságrendileg 500 millió euró, amelynek a fele magyarországi költségvetési támogatás, a fennmaradó rész pedig a helyi vállalkozók, termelők saját forrása, illetve banki hitele. A mikro-, a kis-, a közepes és a nagyvállalkozásokat egyaránt megszólítottuk, így csaknem 2800 vajdasági vállalkozó, valamint több mint 6000 mezőgazdasági termelő működött együtt az alapítvánnyal, 5500 hektárnyi föld megvásárlásának támogatásában vettünk részt, 700 új vállalkozást tudtunk indítani.
Hogyan összegezné a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkársággal közösen megvalósított Vajdasági Mentorprogram eddigi éveit, és mi várható a folytatásban?
Vajdaságban már a negyedik évadnál tartunk, így a Kárpát-medencében mi büszkélkedhetünk a legtöbbször megszervezett mentorprogrammal. Az első három évben 34 mentor és 152 mentorált vett részt a programban, a negyedik évadra pedig már 111-en jelentkeztek, ami rekord, és nem is tudtunk mindenkit fogadni. Különösen sokan érdeklődnek a kezdeményezés iránt az olyan startupok, amelyek gazdaságfejlesztési programunk segítségével indultak el. Ők valóban érzik az ilyen típusú támogatások hozadékát, így őket nevezném a programok abszolút nyerteseinek. Ám a mentorokkal beszélgetve világosan látszik az is, hogy ők ugyancsak profitálnak a részvételből.
A visszajelzések alapján melyek nevezhetők a mentorprogram legsikeresebb elemeinek?
A visszacsatolásokat hallva úgy érzem, a kezdeményezés legpozitívabb hatása a program által létrejövő közösségi háló. Ennek kialakulásához pedig a leghatékonyabb alkalmak a kiscsoportos tanácskozások, tudásátadások, tapasztalatcserék, ahol a mentor csak a rá bízottakkal foglalkozik. Az a közösség, amelybe a fiatal vállalkozók beépülnek a mentorprogramban való részvételükkel, biztonságérzetet ad a vállalkozásuk fejlesztéséhez, további álmaik megvalósításához. Nem utolsósorban: a mentor-mentorált párosokból gyakran alakulnak ki barátságok, sőt akár üzleti együttműködések is.
A mentorprogramra építkezve nagyszabású üzleti konferenciát tartottak tavaly szeptemberben Palicson. Lesz-e folytatása a vajdasági üzleti élet szereplőit felvonultató kezdeményezésnek?
A tavalyi Connect + Grow elnevezésű kétnapos konferenciánkon – amelyen körülbelül 250 vállalkozó vett részt – neves szakemberek tartottak előadásokat a vállalkozások életéről, a rendezvény pedig kiválóan szolgálta a mentorprogramban is lényeges elemként említett kapcsolatépítést, tudástranszfert. A sikeren felbuzdulva idén szeptember 19-én is megszervezzük a konferenciát, az előkészítő munkálatok már zajlanak.
Az alapítványhoz tartozó programok közül melyik áll Önhöz a legközelebb?
A falusi házak vásárlására vonatkozó programunk, mert ez a fészekrakást, a családalapítást, a fiatalok jövőjének megalapozását, a szülőföldön maradást egyszerre segíti.
Mint a vajdasági közéletet és gazdaságot mélységében ismerő szakember hogy látja, mely területek lehetnek a vajdasági gazdaság kitörési pontjai, és mely ágazatokra érdemes fókuszálnia a fejlesztéspolitikának?
A régiónak mindenképpen nyitnia kell, a gazdaságfejlesztés ugyanis nem zárulhat be Vajdaság határainál, ezért lényegesnek tartom a termelő-ipari szektor szempontjából az export bővítését. Emellett fontos területként, kitörési pontként tekintek a turizmusra, amelynek fejlődéséhez a szolgáltató ágazatnak kell szintet lépnie.